Alapszintű hangképzés,könnyűzenei dalok tanulása,JAZZ-ének!

3.5. A légzés technikája

Alapvetően a légzés két részre osztható fel, a be- és a kilégzésre. A nehézséget általában nem a megfelelő mennyiségű levegő beszívása jelenti, hanem annak megfelelő felhasználása. Az énekléshez szükséges folyamatot a mélylégzés technikájának hívjuk. Folyamata a lassú belégzés, halkan, akadálymentesen és egyenletesen, hasonlóan az ásítás érzetéhez, amikor torkunk automatikusan nyitott állásba kerül. Kilégzéskor pedig egy hosszú, halk sóhajtással fújjuk ki a levegőt. A zenei lélegzetvételt a zene ritmusához, és a szöveghez kell igazítani. Egy levegővétel általában egy mondatnak felel meg, de időnként szükség lehet kisebb levegő vételekre is a hosszabb frázisok között.[1]

3.5.1. A légzés és hangadás anatómiai folyamata

1. A tüdő, más néven pulmo.

2. ábra. A tüdő[2]

A tüdő a mellkas üregében található csonkakúp alakú szivacsos test, mely két, jobb és bal oldali, szárnyból áll. Ezek összehúzódása, illetve elernyedése zajlik a légzés során. A tüdő tágulása egy automatikus folyamat, amely a bordaközi izmok, illetve a rekeszizom munkája által jön létre. Mélylégzés során ezeknek az izmoknak a megfelelő szabályozásával érjük el, hogy tüdőnk a lehető legoptimálisabb kapacitással legyen kihasználva.

1. A légcső, más néven trachea.

3. ábra. A légcső[3]

A légcső egy ruganyos cső, mely körülbelül a 7. nyakcsigolya magasságában kezdődik, és körülbelül az 5. hátcsigolyáig tart, és ott oszlik ketté a két főhörgőre.

1. A légcső után következik a gége

4. ábra. A gége[4]

A gége rugalmas szalaggal kapcsolódik a légcső legfelső gyűrűjéhez. Alkotórészei a porcok, szalagok, izmok. A gége egészét nyálkahártya fedi, illetve béleli. A gége belsejében található a két hangszalag is. A gégének öt fő porca van, ezek a gyűrűsporc, pajzsporc, a két kannaporc és a gégefedő. A gyűrűsporc a gége alapporca, amely nevét a pecsétgyűrűhöz hasonló formájának köszönheti. A pajzsporc a gége porcai közül a legnagyobb, ami pajzshoz hasonlító két lemezből áll, és középvonalukban előugró összeszögellésük az ádámcsutka, amely férfiaknál hegyesebb, nőknél tompább. A két kannaporc a gyűrűporc hátulsó részének jobb és bal oldalán található. Ennek keményebb alsó része a hangszalagok és az azokat működtető izmok tapadási helye. A gégefedő a gége ötödik főporca. Ez közvetlenül a hangszalagok felett, a pajzsporc belső felületéhez tapad, és hangadásnál felfelé áll, nyeléskor pedig a gége fölé borul, és a lenyelt ételt eltereli, így akadályozva meg annak gégébe jutását.[5]

1. A hangszalag

5. ábra. A hangszalagok[6]

A gége legfontosabb két szalagja az ember hangforrása. Színük csontfehér, vér kevés áramlik bele. A meleg vér hiánya miatt a hangszalagok hőmérséklete alacsonyabb, és így a légcsőből kiáramló melegebb levegő páratartalma lecsapódik, és nedvesen tartja azokat. A hangszalagok rugalmassága miatt épp úgy szükség van erre a nedvesítésre, mint egy gépnek az olajozásra. A két hangszalag működése hozza létre az éneklésben is, és a beszédben is használatos hangokat. A hangszálakat izmok mozgatják, helyes működésük döntő fontosságú a hangadás szempontjából. Gégehurutnál, hangszalaghurutnál azért érzünk szárazságot, mert a hangszalagok hőmérséklete megemelkedik, így lecsökken a nedvesítés. A hangadás ilyenkor nehezünkre esik, mert a hangszalagok így kevésbé rugalmasak. Súlyosabb esetben ez a betegség mélyebbre is terjedhet, és így rekedtség és teljes hangvesztés is beállhat. A hangszalagokat izmok mozgatják, és az éneklés szempontjából döntő fontosságú a hangszalagok mozgásának helyes beidegzése.

A hangszalagélek megfelelő kifeszülése adja a tiszta intonációt[7] és az adott hangterjedelmen belüli hangváltás vagy „színváltozás” nélküli éneklést.

Megemlítem még a két hangszalag feletti álhangszalagokat, melyek normál működés esetén nem vesznek részt a hangadásban, rossz beidegződés esetén azonban működni kezdenek, és működés közben így részben lefedik a normál hangszalagtestek egy részét, ettől lesz jellegzetesen „borízű”, érdes a hang. Csupán egyetlen esetben jogos és jó a működésük, amikor valamilyen oknál fogva elveszíti valaki a normál hangszalagjainak a működőképességét. Ekkor képes megtanulni ezekkel is kiadni hangokat, azonban ez rekedt és erőtlen lesz, nem olyan tiszta és erős, mint az eredeti hang volt.

3.6. A rezonáns üregek

Az emberi test egésze tulajdonképpen részt vesz az éneklésben a rezonancia által, mely rezgésnek a helyeit úgy is hívjuk, hogy rezonanciaszekrények. Ezek az üregek erősítik fel a hangszálak által keltett hangot, és határozzák meg színezetét is. Ezért is fontos, hogy minden tagunkat odaszánjuk az Úrnak, hiszen az éneklésben részt vesz minden tagunk. Az emberi test rezonáns üregei és a csontozat teszik tehát a hangot megfelelően erős hangzásúvá (volumen), valamint meghatározzák a színezetét, csengését (timbre) is. A fülünkkel csupán a rezonancia által megváltoztatott, felerősített, színezett hangot halljuk. A megfelelő funkció következtében létrejött helyes hangot felerősíti, és ugyanígy a hibákat is. Sok énekes helytelenül keresi a megfelelő rezonanciát, és ezért időnként lehet találkozni olyannal, akinek emiatt ment tönkre a hangja.

A hanghullámok eljutnak a test minden üregébe, és azokat együtt rezgésre bírják. Ezek a különböző rezonátorok leginkább arra a hangra reagálnak, amelyre „hangolva” vannak. A hangskála különböző pontjain más-más erejű és színű – gyakran azonos erősség mellett – különböző csengésű és jellegű hangok jönnek létre. A különböző hangokból a különféle alakú rezonátorokból másféle felhangokat erősítenek fel. Így tehát a kisebb üreg magasabb hangot ad, a nagyobb üreg pedig mélyebbet, a kisebb alakú és kevesebb levegőt befogadó fejüregek rezonanciája magasabb, a nagyobb üregekkel rendelkező, több levegőt befogadó mellüregek rezonanciája mélyebb hangokat kelt.

[1] Palmer, 91. o.

[2] Kép forrása: http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQp3tCcoLRA_H5-3xmkKXkGpm4Ry_ZBI0XLPkQCt4Is8vWRLtQ0

[3] Kép forrása: http://sdt.sulinet.hu/data/791b02e5-cad0-40cc-8a6f-d298cdb9df2a/1/4/ResourceNormal/222-3.jpg

[4] Kép forrása: http://www.patikamagazin.hu/_images/kepek/nagy/g3ge.jpg

[5] Kerényi, 57–58.o.

[6] Kép forrása: http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRcSVN1SV9Cr7vnfutn1W7pMi9eomn5Nn_A1gVEVHLo3Jt4vRjO

[7] Intonáció = hangvétel, hanglejtés, hanghordozás.